Ár Radar információ

Vásárlói jogok

Fogyasztóvédelmi segítség

Tudd, milyen jogaid vannak, és hová fordulhatsz, ha probléma merül fel!

Az online vásárlás során előfordulhat, hogy nem érkezik meg a megrendelt termék, hibás árut kapsz, a kereskedő nem fogadja el a reklamációdat, vagy nem fizeti vissza a jogosan visszajáró vételárat.

Ilyen helyzetben fontos tudnod, hogy nem vagy eszköztelen. A magyar és az európai uniós jogszabályok számos esetben biztosítanak védelmet a vásárlóknak.

Az Ár Radar célja, hogy segítsen eligazodni a vásárlói jogok között, és megmutassa, milyen lépéseket tehetsz a problémád rendezéséért.

A legfontosabb szabály: először próbáld meg közvetlenül rendezni az ügyet a kereskedővel. Ha ez nem vezet eredményre, több további lehetőség is rendelkezésedre áll.

1. Első lépés: vedd fel a kapcsolatot a kereskedővel!

A legtöbb vásárlási probléma elsőként közvetlenül a kereskedővel rendezhető. Érdemes írásban, e-mailben vagy a webáruház ügyfélszolgálati felületén bejelentened a problémát, hogy a későbbiekben igazolni tudd, mikor és milyen igényt jelentettél be.

Mit tehetsz?

  • Ha nem érkezett meg a termék, kérj tájékoztatást a szállításról, és határozd meg egyértelműen, milyen megoldást vársz.

  • Ha hibás vagy sérült terméket kaptál, készíts fényképeket, és kérj javítást, cserét vagy a jogszabályi feltételek szerint más megfelelő megoldást.

  • Ha el szeretnél állni az online vásárlástól, küldd el az elállási nyilatkozatodat a jogszabályi határidőn belül.

  • Ha a kereskedő nem válaszol, elutasítja a jogos igényedet, vagy nem teljesíti a vállalt kötelezettségét, őrizd meg a levelezést és a rendelés dokumentumait.

Ha az Ár Radar Marketplace felületén vásároltál és a fizetés is a rendszerünkön keresztül történt, a bejelentkezést követően a vásárlásaid között is jelezheted a problémát. Az Ár Radar a saját vásárlási és elszámolási folyamatával kapcsolatos ügyekben segítséget nyújt a bejelentés kivizsgálásában és az ügy rendezésében.

Ha a kereskedő saját webáruházában vásároltál, elsőként az ott megadott ügyfélszolgálati elérhetőségeket használd.

2. Fogyasztóvédelmi hatóság: ha a kereskedő jogsértően jár el

Ha úgy gondolod, hogy a vállalkozás megsérti a fogyasztóvédelmi előírásokat, például nem megfelelő tájékoztatást ad, nem tartja be a panaszkezelési szabályokat, vagy tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytat, a fogyasztóvédelmi hatósághoz fordulhatsz.

Magyarországon az általános fogyasztóvédelmi hatósági feladatokat a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok látják el; a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság országos szinten is részt vesz a fogyasztóvédelmi feladatokban.

Miben segíthet a hatóság?

  • Vizsgálhatja a fogyasztóvédelmi jogszabályok betartását.

  • Ellenőrizheti a vállalkozás tájékoztatási és panaszkezelési gyakorlatát.

  • Felléphet jogsértő kereskedelmi gyakorlat esetén.

  • A hatáskörébe tartozó ügyekben hatósági intézkedést hozhat, és jogsértés esetén szankciót alkalmazhat.

Mikor fordulj hozzá?

Ha a problémád nem pusztán egyéni pénzügyi vita, hanem felmerül a fogyasztóvédelmi szabályok megsértése is. Ilyen lehet például a kötelező tájékoztatás hiánya vagy a panaszkezelési kötelezettség megszegése.

Fontos tudni, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság nem általános kártérítési fórum: az egyedi szerződéses vitákban rendszerint a békéltető testület vagy a bíróság jelent megfelelő utat.

Hivatalos tájékoztatás: Kormányhivatalok – fogyasztóvédelmi információk.

3. Európai Fogyasztói Központ: ha külföldi EU-s kereskedőtől vásároltál

Ha Magyarországon élsz, de egy másik európai uniós tagállamban működő vállalkozástól vásároltál, és a problémát nem sikerül közvetlenül rendezni, segítséget kérhetsz az Európai Fogyasztói Központ Magyarországtól.

Az Európai Fogyasztói Központok hálózata a határon átnyúló fogyasztói jogviták rendezését segíti. A szolgáltatás a jogosultsági feltételek teljesülése esetén díjmentes.

Miben segíthet?

  • Tájékoztatást adhat a külföldi kereskedővel szembeni jogaidról.

  • Segíthet kapcsolatot teremteni a külföldi vállalkozással.

  • Közreműködhet a felek közötti egyeztetésben és a békés rendezés elősegítésében.

  • Segíthet megtalálni a megfelelő jogérvényesítési fórumot.

Mikor érdemes hozzá fordulnod?

Például akkor, ha egy német, osztrák, szlovák vagy más, az Európai Fogyasztói Központok hálózatának illetékességébe tartozó országban működő vállalkozástól vásároltál, de a termék nem érkezett meg, a kereskedő nem rendezi a visszatérítést, vagy nem sikerül megegyeznetek egy hibás termékkel kapcsolatos reklamációban.

A központ nem hatóság és nem bíróság: nem szab ki bírságot, és nem hoz a bíróságéhoz hasonló, végrehajtható ítéletet. A segítsége elsősorban a határon átnyúló ügyek egyeztetésére és rendezésének elősegítésére irányul.

Hivatalos oldal: Európai Fogyasztói Központ Magyarország.

 

4. Békéltető testület: egyedi fogyasztói viták rendezésére

Ha a kereskedővel nem sikerült megegyezni, és a vita fogyasztói szerződéssel kapcsolatos, érdemes a békéltető testülethez fordulnod.

A békéltető testület a fogyasztó és a vállalkozás közötti jogvita bíróságon kívüli, lehetőség szerint gyors és költségkímélő rendezését segíti.

Milyen ügyekben segíthet?

  • Nem fizették vissza a jogosan visszajáró vételárat.

  • A kereskedő nem megfelelően kezelte az elállási nyilatkozatodat.

  • Nem sikerül megállapodni egy hibás termék javításáról vagy cseréjéről.

  • Vitás a szavatossági vagy jótállási igényed.

  • A vállalkozás nem teljesítette a szerződésből eredő kötelezettségét.

Hogyan működik?

A testület megkísérli elősegíteni a felek közötti egyezséget. Ha ez nem sikerül, az ügy körülményeitől és a jogszabályi feltételektől függően döntést vagy ajánlást hozhat.

A jelenlegi szabályok szerint megalapozott fogyasztói igény esetén, ha az igény összege nem haladja meg a 250 000 forintot, a testület bizonyos feltételek mellett akkor is kötelezést tartalmazó határozatot hozhat, ha a vállalkozás nem tett alávetési nyilatkozatot. Más esetekben a döntés joghatása eltérhet, ezért az adott ügy szabályait is figyelembe kell venni.

Mielőtt a békéltető testülethez fordulsz, először igazolható módon meg kell kísérelned a vita közvetlen rendezését a vállalkozással.

További információ: Békéltető testületek.

5. Bíróság: ha a jogvitát más módon nem sikerül rendezni

Ha a vita nem rendezhető egyezséggel, a békéltető testületi eljárás nem vezet eredményre, vagy az ügy jellege miatt bírósági eljárás szükséges, polgári peres úton érvényesítheted az igényedet.

Mikor lehet erre szükség?

  • Ha jelentősebb összegű kártérítési igényed van.

  • Ha a kereskedő vitatja a szerződés megszegését vagy a felelősségét.

  • Ha egy gépjármű vagy ingatlan adásvétele során rejtett hiba, hibás teljesítés vagy más szerződéses probléma merül fel.

  • Ha a jogvita eldöntéséhez bizonyításra, szakértő bevonására vagy kötelező erejű bírósági határozatra van szükség.

A bíróság az adott ügyben alkalmazandó jogszabályok szerint dönthet a szerződéses igényekről, a kártérítésről vagy más jogkövetkezményekről. Az eljárás költségekkel és határidőkkel járhat, ezért összetettebb vagy nagy értékű ügyben célszerű jogi segítséget kérni.

Gépjárművek és ingatlanok esetén különösen fontos a szerződés, az állapotfelmérés, a szakértői dokumentáció és az esetleges hibák bizonyíthatósága. Nem minden ilyen ügy kizárólag peres úton rendezhető, de vitás helyzetben a bírósági eljárás is szükségessé válhat.

6. NAV: ha számlaadási vagy adózási szabálytalanságot tapasztalsz

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) akkor fordulhatsz, ha adózással vagy bizonylatadással kapcsolatos szabálytalanságot tapasztalsz.

Például:

  • Egy vállalkozás a jogszabály alapján fennálló kötelezettsége ellenére nem ad számlát vagy nyugtát.

  • Felmerül az értékesítés eltitkolásának vagy más adózási szabálytalanságnak a gyanúja.

  • Egy üzletszerűen működő eladó tevékenységével kapcsolatban adózási visszaélésre utaló körülményeket tapasztalsz.

Fontos különbség, hogy egy vállalkozás bizonylatadási kötelezettsége nem feltétlenül azonos egy magánszemély alkalmi értékesítésének szabályaival.

Ha egy magánszemély a saját használt tárgyait alkalomszerűen értékesíti, nem feltétlenül köteles vállalkozásként számlát kiállítani. Az értékesítésről azonban az alkalmazandó szabályok szerint egyéb bizonylat kiállítása szükséges lehet, és adókötelezettség is felmerülhet.

Egy egyszeri magánszemélyek közötti adásvételnél – például használt bútor, telefon vagy más személyes használati tárgy eladásakor – célszerű írásos adásvételi megállapodást vagy más megfelelő dokumentumot készíteni, amelyből megállapítható az eladó, a vevő, a termék, az ár és az ügylet időpontja.

Gépjárművek és ingatlanok adásvételénél további, külön szabályok érvényesülnek.

A NAV nem a hibás termék miatti vételár-visszatérítés vagy a kereskedővel fennálló szerződéses vita elsődleges fóruma. Az ilyen ügyeket az előző pontokban ismertetett módokon érdemes rendezni.

Hivatalos oldal: Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

7. Elállási jog: általában 14 nap online vásárlás esetén

Ha fogyasztóként vállalkozástól, interneten keresztül vásárolsz, főszabály szerint 14 napos indokolás nélküli elállási jog illet meg. Termék vásárlásakor a határidő jellemzően a termék átvételétől kezdődik.

Ez a jog nem vonatkozik automatikusan minden vásárlásra: a jogszabály számos kivételt határoz meg, például bizonyos személyre szabott termékekre, gyorsan romló árukra vagy felbontott, zárt csomagolású higiéniai termékekre.

Az elállási jogodat a határidőn belül egyértelmű nyilatkozattal gyakorolhatod. Nem szükséges indokolnod a döntésedet, de a termék visszaküldésére és a visszatérítésre vonatkozó szabályokat be kell tartanod.

A kereskedő a törvényben előírtnál hosszabb elállási időt is biztosíthat, például 30 vagy 60 napot. A jogszabályi minimumot azonban a fogyasztó hátrányára nem rövidítheti le.

Fontos: a 14 napos indokolás nélküli elállás a vállalkozástól, távollévők között kötött szerződés alapján történő vásárlásra vonatkozik. Ha magánszemélytől vásárolsz, vagy személyesen, üzletben veszed meg a terméket, nem feltétlenül illet meg ugyanez a jog.

Részletes szabályok: 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet.

8. Kellékszavatosság, termékszavatosság és jótállás: mi a különbség?

Ezek a fogalmak nem ugyanazt jelentik. A megfelelő igényérvényesítési mód attól függ, kitől vásároltál, milyen termékről van szó, és milyen hibát tapasztaltál.

Kellékszavatosság

A kellékszavatosság alapján az eladó felel azért, hogy a termék a teljesítéskor megfeleljen a szerződésben és a jogszabályokban meghatározott követelményeknek.

Fogyasztó és vállalkozás közötti termékvásárlásnál a kellékszavatossági igény főszabály szerint a teljesítéstől számított két év alatt évül el. Használt terméknél a felek bizonyos feltételekkel rövidebb időben is megállapodhatnak, de fogyasztói szerződésben ez az idő egy évnél rövidebb nem lehet.

Áru adásvételénél az első egy évben főszabály szerint vélelmezni kell, hogy a felismert hiba már a teljesítéskor fennállt, kivéve, ha ez a termék vagy a hiba természetével összeegyeztethetetlen. Ezt követően a bizonyítási helyzet megváltozhat.

A fogyasztó a jogszabályi feltételek szerint elsősorban javítást vagy cserét kérhet; bizonyos esetekben árleszállításra vagy a szerződéstől való elállásra is jogosult lehet.

Termékszavatosság

A termékszavatosság a gyártóval szemben érvényesíthető jog, amely bizonyos feltételekkel hibás termék esetén biztosít lehetőséget javítás vagy csere kérésére.

Fogyasztóként a gyártó forgalomba hozatalától számított két éven belül érvényesítheted ezt az igényt. A termékszavatosság nem általános pénz-visszafizetési garancia, és a jogszabályban meghatározott feltételekhez kötött.

Kötelező jótállás

Bizonyos új, tartós fogyasztási cikkekre jogszabály kötelező jótállást ír elő. Nem minden termék tartozik ebbe a körbe: a termékkategóriát és az értékhatárt is figyelembe kell venni.

A jelenlegi főszabály szerint a kötelező jótállás időtartama:

  • 10 000 Ft-tól 250 000 Ft-ig: 2 év.

  • 250 000 Ft felett: 3 év.

A kötelező jótállás kizárólag a jogszabályban meghatározott termékkategóriákra és feltételekkel alkalmazható. Jótállás esetén a jótállási idő alatt a vállalkozásnak kell bizonyítania, ha a hiba oka a teljesítés után keletkezett.

A kötelező jótállásra vonatkozó részletes szabályokat a 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet és a 10/2024. (VI. 28.) IM rendelet tartalmazza.

Önkéntes garancia

A gyártó vagy a kereskedő a jogszabályi kötelezettségeken felül önkéntes jótállást, köznyelven garanciát is vállalhat. Ennek időtartama és feltételei a vállalás tartalmától függenek.

Az önkéntes garancia nem csökkentheti a jogszabály alapján már megillető fogyasztói jogaidat.

9. Cipők és ruházati termékek: mire figyelj?

A cipőkre és a ruházati termékekre is vonatkozhat kellékszavatosság, ha a termék hibás, vagy nem felel meg a szerződésben vállalt tulajdonságoknak.

A cipőkre azonban önmagában nem vonatkozik minden esetben a tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállása. A szavatossági igényedet a termék hibája, a vásárlás körülményei és a jogszabályi feltételek alapján kell elbírálni.

Például:

  • Ha a cipő rendeltetésszerű használat mellett, rövid időn belül szétválik vagy a talpa leválik, felmerülhet hibás teljesítés.

  • Ha a cipő a nem megfelelő használat, túlterhelés vagy külső sérülés miatt károsodik, ez önmagában nem feltétlenül alapoz meg szavatossági igényt.

  • Ha a terméket előre jelzett hibával, jelentős árengedménnyel vásároltad, az adott, közölt hiba miatt rendszerint nem követelhetsz utólag olyan jogorvoslatot, amelyet a vásárláskor már ismertél.

Használt cipőnél vagy ruházatnál is felmerülhet szavatossági igény, ha vállalkozástól vásároltál, de a használt termék állapotát, a közölt hibákat és az alkalmazandó szerződéses feltételeket figyelembe kell venni.

10. Meddig kell alkatrészt biztosítani egy termékhez?

Sok vásárló úgy gondolja, hogy minden tartós fogyasztási cikkhez egységes számú évig kötelező alkatrészt biztosítani. Ilyen általános, minden termékre érvényes határidő azonban nem állapítható meg.

Az alkatrészellátás, a javíthatóság és a javítási kötelezettségek az adott termékkategóriától, a vonatkozó jogszabályoktól és a gyártó vállalásaitól is függhetnek.

Ha egy termék meghibásodik, először ellenőrizd a jótállási jegyet, a gyártó feltételeit és a kereskedő tájékoztatását. A kötelező jótállás vagy szavatosság fennállása esetén a kereskedő nem háríthatja el automatikusan a felelősségét pusztán azzal, hogy az alkatrész nehezen beszerezhető.

Azt, hogy egy adott terméknél milyen javítási vagy alkatrészellátási kötelezettség érvényesül, mindig a konkrét termékre vonatkozó szabályok alapján kell megvizsgálni.

11. Magánszemélytől vásárolt termék: más szabályok érvényesek

Ha nem vállalkozástól, hanem egy másik magánszemélytől vásárolsz, a fogyasztói szerződésekre vonatkozó valamennyi különleges szabály nem alkalmazható automatikusan.

Magánszemélyek közötti adásvételnél általában nincs törvényes, 14 napos indokolás nélküli elállási jog. A felek ugyanakkor önként megállapodhatnak például abban, hogy a vevő a terméket megtekintheti, kipróbálhatja, vagy meghatározott feltételekkel visszaviheti.

A „megtekintési garancia” vagy „kipróbálási garancia” csak akkor jelent biztos jogosultságot, ha annak feltételeit az eladó valóban vállalta. Az ilyen önkéntes vállalás nem helyettesíti és nem feltétlenül zárja ki az egyéb, alkalmazható polgári jogi igényeket.

Magánszemélyek közötti adásvételnél a hibás teljesítéssel kapcsolatos jogvitát szükség esetén polgári jogi úton lehet rendezni. Ingatlanoknál és gépjárműveknél különösen fontos az írásos szerződés, az állapot dokumentálása és a bizonyítékok megőrzése.

12. Milyen dokumentumokat őrizz meg?

Bármilyen reklamáció vagy jogvita esetén jelentősen megkönnyítheti az ügyintézést, ha a vásárlás dokumentumai rendelkezésedre állnak.

Érdemes megőrizned:

  • a rendelés visszaigazolását és a vásárlás adatait;

  • a számlát, nyugtát vagy más megfelelő bizonylatot;

  • a fizetés igazolását;

  • a kereskedővel folytatott levelezést;

  • a hibás vagy sérült termékről készült fényképeket;

  • a jótállási jegyet, ha ilyet kaptál;

  • az elállási nyilatkozat és a reklamáció elküldésének igazolását.

Ezek segíthetnek bizonyítani, hogy mikor történt a vásárlás, milyen terméket rendeltél, mikor jelezted a problémát, és milyen választ kaptál.

13. Az Ár Radar szerepe a vásárlói jogok érvényesítésében

Az Ár Radar célja, hogy ne csak a termékek és árak összehasonlításában segítsen, hanem a vásárlás során felmerülő kérdésekben is eligazítson.

Ha az Ár Radar Marketplace felületén vásároltál, és a fizetés is a rendszerünkön keresztül történt, a bejelentkezést követően a vásárlásaid között jelezheted a problémát vagy az elállási szándékodat. A bejelentést a rendelési adatok és az elszámolás állapota alapján vizsgáljuk meg.

Ha a kereskedő saját webáruházában vásároltál, az adott vásárlással kapcsolatos szerződéses igényeidet elsőként a kereskedőnél érvényesítsd.

Nem minden panaszt ugyanaz a szervezet tud rendezni. A kereskedővel fennálló egyedi jogviták, a fogyasztóvédelmi szabálytalanságok, a határon átnyúló ügyek és az adózási problémák eltérő eljárásokat igényelnek. A megfelelő fórum kiválasztása segíthet időt megtakarítani, és növelheti a sikeres ügyintézés esélyét.

Tudatos vásárlás, érvényesíthető jogok

Ismerd meg a jogaidat, őrizd meg a vásárlás dokumentumait, és probléma esetén lépj időben. Ha a közvetlen egyeztetés nem vezet eredményre, a jogszabályok további lehetőségeket biztosíthatnak a rendezésre.

Ár Radar.hu – hogy ne csak az árakat, hanem a vásárlói jogaidat is átlásd.

Hivatalos források

Az oldal alján érdemes néhány hiteles, folyamatosan elérhető tájékoztatóra is hivatkozni:

Vissza a főoldalra

Termékszűrő

Kosár