Felszabadultak A szellemi és lelki ereje határtalanságára ráébredő nő már nemcsak feleség akar lenni 1920-ban. Héderváry Tamásné ügyvédnő és képviselőnő, akinek a szava számít. A mindent akaró nő energiája végletes, de saját családjára kevés idő jut, hiszen kiszolgáltatottak sokasága várja tőle a segítséget. Eközben neki magának is szembe kell néznie mindazokkal a veszélyekkel, korlátokkal és előítéletekkel – köztük a férfi által elkövetett házasságtörés büntetlenségével –, melyek a múlt század elején és azóta is a nőt sújtják egy férfialapú társadalomban. Júlia asszony lelki válságba kerül, és már nem tud felülkerekedni a marcangoló kérdéseken: megcsalja-e a férje; miért keresi a fia a boldogságot egy idősebb nő karjaiban; kinek a gyerekét hordja Virág Vera, a batyus lány? És hogyan lehetne megmenteni őt? Júlia megjegyzése, miszerint „… ez ma az egyik legnagyobb kérdése az országnak” – mármint a nőkérdés –, mit sem veszített aktualitásából egy olyan közéletben, ahol számbeli fölényben dirigálnak a rámenősebb férfiak, miközben a szerényebb anyagi hátterű családok terheit viselő asszonyok ugyanúgy vívják mindennapos csatáikat a túlélésért, mint „felszabadulásuk” idején. Szederkényi Anna az emancipált no dilemmáira és a megoldásra keresi a választ, s alighanem saját életének küzdelmes lépéseit vetette papírra. A lehetoségeket kiaknázó, tanult Szederkényi volt az elso no, aki Magyarországon egy napilap foszerkesztoje lett. De, nemcsak karriert csinált, hanem szociális érzékenységének eleget téve, támogatta többek között a Nyomorék Gyermekek Otthonának és a Stefánia Anya- és csecsemootthonnak a létrehozását.
