Egy sályi szántó-vető ember A természet, a daloló madarak is inspirálták a dalolásra az ekeszarvát, fogó embert. Horváth Dániel szerint „ a parasztember szántás közben akkor kezdett el dalolni, mikor a legszebben szólt a pacsirta.”A legnehezebb, de egyben legfontosabb nyári munka, az aratás is adott alkalmat a dalolásra. „Régen tömeges arató vót a határba’ az uraságnál. Amikor kint arattak a Kerek fánál, össze csoportoztak este, osztan lehallott a szép énekszó a faluban. Egyesek nem daloltak ilyenkor, csak úgy csoportosan. Egész héten kivel háltak, ha az idő úgy engedte, csak szombat este gyöttek haza. Mikor gyöttek hazafele, akkor mindig danoltak. Meg a kaszát is verték össze. Olyan szépen pengett a kasza a nótához. Mi meg szaladtunk ki nézni.” Előszó 5 I. Dalolási alkalmak a sályi szántó-vető ember életében 11 II. KOTTATÁR (Horváth Dániel dalkincse) 20 III. Pontosan, vagy csak jelentéktelen változtatással énekelt, közismert, népszerű dallamok 196 IV. Horváth Dániel dalkincsének rendszerezése 199 V. Horváth Dániel dalkincséről 200 VI. Zenei mutató 206 VII. Dalszövegmutató Horváth Dániel dalaihoz 214 VIII. Daltanulás egy életút tükrében 221 IX. Dallamok továbbélése a családban 236
